Megeri maradni?

Sziasztok! A baratommal masfel eve vagyunk egyutt. Fiatalok vagyunk, mindkettonknek legelso kapcsolata. Az elejen minden szuper volt, aztan fel ev utan kisebb-nagyobb dolgokon kezdtunk csak el osszekapni. Elkezdtem azt erezni, hogy nem figyel ram, es mintha a falhoz beszelnek. Remekul banik velem, ez meg a mai napig igy van, de egyszeruen ugy erzem, hogy mint ember nem ismer. Ez annak a kovetkezmenye, hogy amikor beszelgetunk, nem igazan figyel ram. Aztan egy par honapja feljott a tovabbtanulas, palyavalasztas is, mert mar nagyon a nyakunkon van, o pedig valasztas ele kerult. Majdnem 10 eve az egyik legjobb akademian focizik, de ugy erzi, nem ez lesz a hivatasa. Amiota dontes ele allt, folyamatosan ingerult, bunko paraszt modjara beszel velem. Addig a pontig jutott, hogy mar azt gondoltam nekem ennyi eleg volt. Edesanyam 7 eve meghalt, es amiota a parommal egyutt vagyunk, az o edesanyja nagyjabol az enyem is. Egyik alkalommal amikor beszelgettunk, valamiert igy felkialtott valami lattan, hogy “anyad!”. Nekem ezzel semmi gondom nem volt, de azert viccesen megjegyeztem, hogy “ja anyam igen”. Erre kozolte, hogy neki legalabb van. Hat en ott borzalmasan ledobbentem. Ez az eset ota egyszeruen mintha teljesen masik ember lennek. Millioszor bocsanatot kert, es elmeletileg megbeszeltunk. De egyszeruen annyi ideje bunkozik es figyelmetlen velem szemben, hogy elkezdtem gyuloletet erezni fele. Ugyanakkor viszont borzalmasan szeretem, de erzem magamon, hogy egy sokkal gonoszabb es bunkobb ember lettem en is( de csak fele!!) Egyszeruen nem tudom, ebbol ki lehet jonni? Lesz olyan, amikor nem fogok ilyesfele gyuloletet erezni iranta? A legutobbi incidens ota ujra ugy viselkedik, mint regen, de valahogy mar nem erzem teljesen azt, mint az elejen.